Külföldön egy sikeres embert 3 másik vesz körül.
-orvos
-ügyvéd
-bróker
Önnek melyik nincs ?
Külföldön egy sikeres embert 3 másik vesz körül.
-orvos
-ügyvéd
-bróker
Önnek melyik nincs ?
Kötvények:
Magyarországi értékpapírpiacon a legfontosabb szerepe a kötvényeknek van, ezen belül is meghatározó az államkötvények piaca. A kötvények hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, kibocsátójuk a kötvény tulajdonosa számára a kötvény ellenértékének visszafizetésén túlmenően meghatározott jövedelem (kamat) kifizetését ígéri. A kötvények tehát meghatázott jövőbeli pénzáramlással rendelkeznek. Fontos tudni, hogy a kötvényeknek ugyanúgy van másodlagos piacuk, ahol a befektetők ezeket a kötvényeket adják-veszik. Mint minden piacon, itt is az egyes kötvények iránti piaci igény határozza meg a kötvények árát. Az, hogy egy kötvény a másodlagos piacon mennyit ér, alapvetően attól függ, hogy az egyes piaci szereplők hogyan értékelik a kötvény által biztosított jövőbeli pénzáramlás jelenlegi értékét, amit a kötvény jelenértékének hívunk. Egy jövőbeli kifizetés jelenértékét úgy kapjuk meg, hogy a kifizetés összegét elosztjuk az arra az időszakra elvárt kamattal (diszkontráta). A diszkontráta mértékét a befektetői várakozások határozzák meg amit többek között befolyásol az adott időszakra várható infláció mértéke, illetve az adott devizával, kibocsátóval kapcsolatos kockázatok. Minél kockázatosabb egy kötvény, annál magasabb az ún. kockázati felár, amit kamat formájában a befektetők elvárnak. Eltérő futamidőkre a befektetők a kockázatok és a piaci várakozásaiknak megfelelően eltérő kötvény-hozamokat várnak el. Az eltérő futamidőkre elvárt hozamokat az ún. hozamgörbén szokták ábrázolni. Amennyiben valamilyen oknál fogva a befektetők által elvárt hozamokban változás következik be, természetesen átértékelődik az adott kötvények jövőbeli kifizetéseinek jelenértéke, azaz változik a kötvény másodlagos piaci árfolyama. Ez alól természetesen az államkötvnyek sem kivételek, így fordulhat elő, hogy állampapírokon is lehet veszteségeket elszenvedni. Az értékelési sajátosságokból fakadóan minél hosszabb egy kötvény lejárata, árfolyamát annál nagyobb mértékben befolyásolják a jövőbeli elvárt hozamokban bekövetkezett változások, így ezek árfolyama jobban ingadozik rövidebb futamidejű társaiknál. Minél hosszabb tehát a kötvény futamideje, annál nagyobb a kockázata. Mivel a befektetési alapok porfoliójában lévő kötvényeket a másodlagos piaci árfolyamok alapják kell értékelni, e piaci mozgások közvetelnül megjelennek a befektetési jegyek árfolyamának változásában. A magyarországi kötvénypiac sajátossága továbbá, hogy a külföldi intézményi befektetők jelentős aránya miatt a forint árfolyamában bekövetkezett változások közvetlenül kihatnak a kötvénypiaci folyamatokra, tekintettel arra, hogy a külföldi befektetők a kötvény-kockázatok mellett a forintbefektetések kockázatát is viselik.
A tőzsde az olyan szervezett és szigorúan szabályozott piacoknak a gyűjtőfogalma, ahol jellemzően homogén, vagy pontos kategóriákba besorolható termékekkel kereskednek.
Homogénnek tekinthető minden olyan áru vagy értékpapír, amely nagy számban van jelen a piacon, és egyes darabjai egymással felcserélhetőek, azonosnak tekinthetők. Mik lehetnek ezek a homogén termékek?
Ezen lebontásból már jól látható, hogyan különíthetők el az egyes tőzsdefajták. A két fő tőzsdefajta az Árutőzsde és Értéktőzsde. Az előbbiben általában csak árukkal (illetve azok határidős kontraktusaival) kereskednek, míg az értéktőzsdén szokott zajlani az értékpapírok adás-vétele. A deviza főbb ismérveit tekintve inkább az Értéktőzsdéhez tartozik, számos Árutőzsdén kereskednek vele.
A tőzsdék másik fontos csoportosítása szerint léteznek azonnali és határidős tőzsdék. Az előbbi esetében a jegyzett instrumentumok ténylegesen gazdát cserélnek elméletileg azonnal (a gyakorlatban néhány napos elszámolási folyamatot követően). Az utóbbi esetben az üzletkötés dátuma és a valós lebonyolítás dátuma között jelentős különbség van. A közhiedelemmel ellentétben az Árutőzsdék a határidős piacok közé tartoznak, tehát a gabona, olaj, stb. nem helyben cserél gazdát, hanem egy jóval későbbi időpontban történik a szállítás. Sőt, az esetek jelentős többségében soha nem kerül sor szállításra. Szintén a határidős piacokhoz sorolható a deviza kontraktusok tőzsdén keresztüli adás-vétele is. A határidős ügyletekről egy későbbi fejezetben bővebben szólunk.
Az Értéktőzsdén a részvényeken kívül számos értékpapírt jegyeznek, de ide sorolhatóak az önálló deviza és nemesfém tőzsdék. Ezen értékpapírok lehetnek kötvény, kincstárjegy, befektetési jegy, a magyar specialitás kárpótlási jegy, és persze a részvény. Ezek elsősorban azonnali piacot jelentenek, de sok termékre léteznek határidős kontraktusok is. Sőt, vannak olyan tőzsdék, ahol csak határidős üzleteket kötnek.
Hazánkban Árutőzsdének minősül a Budapesti Árutőzsde (BÁT), bár itt létezik pénzügyi szekció is, ahol deviza kontraktusokkal kereskednek. Az Értéktőzsde szerepét itthon természetesen a Budapest Értéktőzsde (BÉT) tölti be. A fent említett értékpapírokon kívül itt is van devizákkal foglalkozó részleg. Érdekesség, hogy a rendszerváltás elején megalakult itthon az Ingatlantőzsde is. Mivel ezen szervezett piac nem felelt meg az egyik legfőbb alapkövetelménynek, a homogén termékek kereskedelmének, ezért hamar meg is szűnt. Szintén voltak próbálkozások egy hazai olajtőzsde létrehozására, egyelőre sikertelenül. A két hazai létező tőzsde egyesüléséről éppen a napokban született döntés, így 1948 után ismét létrejön a Budapesti Áru és Értéktőzsde. A legtöbb szakértő egyöntetű véleménye szerint ez a tőzsde sem kerülheti el a további beolvadást az EU csatlakozás után valamelyik már létrejött európai tőzsdeszövetséghez.
Mire jó a tőzsde?
Másodlagos piacot jelent a vállalatok által kibocsátott értékpapíroknak. A cégek nem tudnának a nyilvánosság számára kötvényeket, vagy részvényeket értékesíteni és ezzel tőkét szerezni, ha nem létezne egy piac, ahol később ezeket el tudnák adni. Ugyanez a helyzet a zártvégű befektetési alapoknál is, ahol a befizetett pénzből az alapkezelő más értékpapírokba, esetleg ingatlanokba fekteti.
Szintén fontos szerepe a szervezett piacoknak, hogy remek mutatója az általános gazdasági hangulatnak, várakozásoknak. Erre a célra jöttek létra a tőzsdeindexek. Ha az index emelkedő tendenciát mutat, az az optimizmus növekedését jelenti, míg az esés ennek természetesen az ellenkezőjét. Egyes vizsgálatok szerint a tőzsde fellendülése 4-10 hónappal előzi meg a gazdaság kimutatható élénkülését. Ez természetesen csak a fejlett tőkepiaccal rendelkező nyugati gazdaságokra igaz.
A mai tőzsdék szervezettsége, és technológiai fejlettségéből következő rugalmassága lehetővé teszi a hatékony és gyors tőkeáramlást, ami elősegíti a gazdaság fejlődését. Külön előny, hogy ez folyamatosan befektetési lehetőségek nagy számát kínálja fel a megtakarítással rendelkezők számára.
A határidős tőzsdék egyik legfontosabb tulajdonsága, hogy a gazdasági szereplők számára lehetővé teszi a kockázat csökkentését. Mivel itt egy későbbi időpontra be lehet biztosítani egy adott áru, deviza, árát, ezért előre lehet kalkulálni a költségeket pl. külkereskedő cégeknek, mezőgazdasági termelőknek, energetikai cégeknek stb.
Végezetül nem szabad megfeledkezni arról, hogy a tőzsdén forgó értékpapírok árfolyama és azok hozama jelzi az elemzőknek, prognózisok készítőinek, hogy mekkora nyereséget, megtérülést várhatnak el egy-egy befektetéstől.
Részvény alapú befektetés
A részvény pontos definíciója: tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapír. Ha valaki megvásárol egy részvényt, akkor a megvásárolt részvény mennyiségének arányában tulajdonosává válik az adott részvénytársaságnak. A cégek főként azért bocsátanak ki részvényeket, hogy tőkét vonjanak a társaságba. A részvényesnek a megvásárolt részvényével kapcsolatban két elvárása lehet. Az egyik, hogy osztalék formájában részesüljön a cég által megtermelt profitból. A másik pedig, hogy egy idő után (lehetőleg minél hamarabb) részvényét a megvásárolt érték felett tudja eladni. Így az osztalékon kívül árfolyam nyereségben is részesül.
A részvények kereskedésének helye a tőzsde. A tőzsde egy olyan koncentrált piac, mely a részvény vásárlókat és eladókat hozza össze. A legtöbb országban a tőzsde ma már teljesen elektronikus formában működik, az egyes ajánlatokat nagyteljesítményű számítógépek hangolják össze. Az a tébolyult rohangálás, kiabálás és mutogatás, ami korábban a tőzsdéket jellemezte ma már csak nagyon kevés helyen figyelhető meg.
Egy adott részvény árfolyamát nagyon sok tényező befolyásolja. Természetesen nagyon sokat számít az, hogy az adott cég hogyan teljesít, mennyi profitot ér el, de ezen kívül számít a belpolitika, külpolitika, a globális gazdasági folyamatok és a pszichológia is. André Kostolany, a híres magyar származású tőzsde guru szerint a tőzsdék viselkedését 90 %-ban a pszichológia, a tőzsdepszichológia határozza meg. Hiszen hiába ér el kiemelkedő eredményt egy cég, a részvényeinek árfolyama mégis eshet abban az esetben, ha a befektetők jobbra számítottak. A pszichológiai események azonban csak időlegesen zavarhatják meg a részvények árfolyamát, alapvetően a cég teljesítményét szorosan követik. Természetesen a részvény árfolyama soha sem a múltról vagy a jelenről szól, sokkal inkább a jövőről. Az árfolyamok viselkedése a kutyát sétáltató emberhez hasonlít. A kutya össze-vissza rohangál gazdája körül séta közben. Néha előre szalad, néha pedig lemarad. De alapvetően követi gazdáját. Így van ez a részvények esetében is. Az árfolyamok néha meglódulnak, máskor pedig zuhannak, de alapvetően a cég valódi teljesítménye körül mozognak. A részvény árfolyamok mozgásának ezt a tulajdonságát a megfelelő diverzifikációval küszöbölhetjük ki. Ha befektetésünket úgy válogatjuk meg, hogy az több részvényt is tartalmazzon, akkor az egyes részvények mozgásából adódó kockázatot küszöbölhetjük ki.
És itt eljutottunk ismét a befektetési alapokhoz. Azok a befektetési alapok, melyek részvény túlsúlyosak, több, mint 90%-ban tartalmaznak részvényeket. Egy-egy részvény befektetési alap akár több száz részvényt is tartalmazhat, s így jelentős mértékben csökkenti a kockázatot. A befektetési alapok segítségével nem tudunk egy adott cég sikereiből profitálni, viszont képesek vagyunk globális trendeket „meglovagolni”. Egy befektetési alap nem alkalmas arra, hogy például egy adott kínai cég sikeréből jelentősen profitáljunk, viszont alkalmas arra, hogy a kínai gazdaság növekedéséből, és fejlődéséből részünk legyen.
A részvény túlsúlyos befektetési alapok esetén az időtényező talán a legmeghatározóbb. Warren Buffet, a világ 2. leggazdagabb embere, aki befektetésekből szerezte hatalmas vagyonát egyszer a következőket mondta: ma megvásárolni egy Coca-Cola részvényt és holnap eladni, az egy rendkívül kockázatos dolog. Viszont ma megvásárolni egy Coca-Cola részvényt és 10 év múlva eladni, szinte semmilyen kockázatot nem jelent.
Kimutatások bizonyítják, hogy 1920 óta bármely 15 évet vizsgáljuk meg, a részvény befektetések mindig megvertek minden más típusú befektetési formát.
Aki tehát magas hozamot szeretne elérni, annak részvénybe kell pénzét fektetnie. Azonban vigyáznia kell arra, hogy olyan pénzt fektessen be, amire előreláthatólag nem lesz szüksége.
Egy kis kitérő !
Elfogatták a "LEX MOL"t. Nagyon úgy érzem, hogy ez nagy hiba volt... Persze örülök annak, hogy marad a miénk, de nagyon sok árnyoldala van a dolognak. És lám a parlamenti pártok együtt szavaztak.
Mit gondolhat a küföld ?
Mit szól hozzá AZ EU. Kérdés hegyek.
Valószínűleg azt gondolják, hogy nálunk az állam bármit megtehet, ami nem valami jó dolog.
buktatók...
· a kamatmentesség kizárólag a kártyával történő vásárlásokra vonatkozik, készpénzfelvételre nem;
· a kamatmentességhez a teljes tartozás fizetési határidőre történő megfizetése szükséges, a teljes tartozás egy részének megfizetése esetében a fogyasztónak kamatot kell fizetnie;
· a teljes tartozásba nemcsak a vásárlások értékének összege, hanem a bank felé a hitelkártyával összefüggésben bármilyen jogcímen fennálló tartozás (vásárlási és készpénzfelvételi tranzakciók, illetve a bank által felszámított költségek, díjak teljes összege) beleértendő.
Ha a bank a kamatmentes időtartam hosszáról tájékoztatást ad ("akár x napig kamatmentes"), az ígéret reális megítéléséhez a fogyasztónak tudnia kell, hogy az x nap csak akkor teljesül, ha az elszámolási időszak első napján vásárol a hitelkártyájával. Ettől kezdve a kamatmentes időtartam hossza folyamatosan, minden egyes további napon 1 nappal csökken.
A tájékoztatás azt a látszatot is keltheti, hogy ha a fogyasztó vásárol, akkor az adott vásárlásra költött összeg visszafizetésre a tájékoztatásban szereplő x nap áll rendelkezésére. Csakhogy nem vásárlásonként külön-külön kell teljesülnie az x napnak, hanem az adott elszámolási időszak egésze vonatkozásában
vagy tudjátok mit: Vegyenek új autót :-)
Akik építenek valamit maradjanak és meglátjuk...Hidd el, hogy lesz meglepetés
Utolsó kommentek