Tőzsde

Részvény alapú befektetés

A részvény pontos definíciója: tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapír. Ha valaki megvásárol egy részvényt, akkor a megvásárolt részvény mennyiségének arányában tulajdonosává válik az adott részvénytársaságnak. A cégek főként azért bocsátanak ki részvényeket, hogy tőkét vonjanak a társaságba. A részvényesnek a megvásárolt részvényével kapcsolatban két elvárása lehet. Az egyik, hogy osztalék formájában részesüljön a cég által megtermelt profitból. A másik pedig, hogy egy idő után (lehetőleg minél hamarabb) részvényét a megvásárolt érték felett tudja eladni. Így az osztalékon kívül árfolyam nyereségben is részesül.

A részvények kereskedésének helye a tőzsde. A tőzsde egy olyan koncentrált piac, mely a részvény vásárlókat és eladókat hozza össze. A legtöbb országban a tőzsde ma már teljesen elektronikus formában működik, az egyes ajánlatokat nagyteljesítményű számítógépek hangolják össze. Az a tébolyult rohangálás, kiabálás és mutogatás, ami korábban a tőzsdéket jellemezte ma már csak nagyon kevés helyen figyelhető meg.

Egy adott részvény árfolyamát nagyon sok tényező befolyásolja. Természetesen nagyon sokat számít az, hogy az adott cég hogyan teljesít, mennyi profitot ér el, de ezen kívül számít a belpolitika, külpolitika, a globális gazdasági folyamatok és a pszichológia is. André Kostolany, a híres magyar származású tőzsde guru szerint a tőzsdék viselkedését 90 %-ban a pszichológia, a tőzsdepszichológia határozza meg. Hiszen hiába ér el kiemelkedő eredményt egy cég, a részvényeinek árfolyama mégis eshet abban az esetben, ha a befektetők jobbra számítottak. A pszichológiai események azonban csak időlegesen zavarhatják meg a részvények árfolyamát, alapvetően a cég teljesítményét szorosan követik. Természetesen a részvény árfolyama soha sem a múltról vagy a jelenről szól, sokkal inkább a jövőről. Az árfolyamok viselkedése a kutyát sétáltató emberhez hasonlít. A kutya össze-vissza rohangál gazdája körül séta közben. Néha előre szalad, néha pedig lemarad. De alapvetően követi gazdáját. Így van ez a részvények esetében is. Az árfolyamok néha meglódulnak, máskor pedig zuhannak, de alapvetően a cég valódi teljesítménye körül mozognak. A részvény árfolyamok mozgásának ezt a tulajdonságát a megfelelő diverzifikációval küszöbölhetjük ki. Ha befektetésünket úgy válogatjuk meg, hogy az több részvényt is tartalmazzon, akkor az egyes részvények mozgásából adódó kockázatot küszöbölhetjük ki.

És itt eljutottunk ismét a befektetési alapokhoz. Azok a befektetési alapok, melyek részvény túlsúlyosak, több, mint 90%-ban tartalmaznak részvényeket. Egy-egy részvény befektetési alap akár több száz részvényt is tartalmazhat, s így jelentős mértékben csökkenti a kockázatot. A befektetési alapok segítségével nem tudunk egy adott cég sikereiből profitálni, viszont képesek vagyunk globális trendeket „meglovagolni”. Egy befektetési alap nem alkalmas arra, hogy például egy adott kínai cég sikeréből jelentősen profitáljunk, viszont alkalmas arra, hogy a kínai gazdaság növekedéséből, és fejlődéséből részünk legyen.

A részvény túlsúlyos befektetési alapok esetén az időtényező talán a legmeghatározóbb. Warren Buffet, a világ 2. leggazdagabb embere, aki befektetésekből szerezte hatalmas vagyonát egyszer a következőket mondta: ma megvásárolni egy Coca-Cola részvényt és holnap eladni, az egy rendkívül kockázatos dolog. Viszont ma megvásárolni egy Coca-Cola részvényt és 10 év múlva eladni, szinte semmilyen kockázatot nem jelent.

Kimutatások bizonyítják, hogy 1920 óta bármely 15 évet vizsgáljuk meg, a részvény befektetések mindig megvertek minden más típusú befektetési formát.

Aki tehát magas hozamot szeretne elérni, annak részvénybe kell pénzét fektetnie. Azonban vigyáznia kell arra, hogy olyan pénzt fektessen be, amire előreláthatólag nem lesz szüksége.